II. Albert, még trónra kerülése előtt, járt már hazánkban, és az
elmúlt évtizedben többször találkozott Göncz Árpáddal, akire nagyon
kellemesen emlékezik. S örül, hogy most eleget tehet Mádl Ferenc
meghívásának. Az első nap programja a köztársasági elnökkel való
találkozó, melyet díszvacsora követ. Másnap a közjogi méltóságoknál
tett látogatás után a királyi pár viszonozza a vacsorameghívást, és
ennek keretében megtekintik a charleroi-i táncegyüttes díszelőadását
a Nemzeti Színházban. A látogatás befejezéseképpen a királyi pár
felkeresi Szentendrét, Herendet, Tihanyt és Keszthelyt.
Trócsányi, aki 1990 óta jogászként is sokat dolgozott Belgiumban
– és ő szerkesztette a belga alkotmány magyar fordítását – úgy
látja: az utóbbi időben föderatív és regionális szinten erős
kapcsolat jött létre hazánk és a Belga Királyság között. De
találkoztak a főbírák és az alkotmánybírák, a parlamentek képviselői
is. A diplomáciai kapcsolatok élénkülése is jelzi: közeledik
egymáshoz a két tízmilliós ország. A többségében nagyobb országok
által körülvett Belgium nem csak a bel-, hanem a külpolitikában is a
kompromisszumok országa, amely igen aktív lépéseket tesz, anélkül,
hogy szerepzavarba keveredne. Motorja akar és tud lenni az Európai
Unió fejlődésének, és támogatja annak mielőbbi bővítését. Ennek
jegyében vesz részt a Belgium–Hollandia–Luxemburg csoport és a
magyar– lengyel–cseh–szlovák visegrádi négyek közötti
együttműködésben is. Belgium szívesen látja és támogatja a kis és
közepes országok együttműködését az európai integráció folyamatában.
A királyi látogatás nagyon fontos része lesz ennek az
építkezésnek.
Az üzleti kapcsolatokban a holland nyelvű, északi országrész,
Flandria aktívabb. Befektetőik fejlesztési „inkubátorházakat”
nyitottak Nyíregyházán, Békéscsabán, Záhonyban és Kaposvárott, a
magyar–flamand gazdasági kapcsolatok virágoznak. A többségében
francia nyelvű Brüsszel és Vallónia inkább a kultúrára összpontosít,
az oktatástól az audiovizuális projektekig. Szép példája ennek a
Szépművészeti Múzeumban rendezett vallon szimbolista kiállítás. A
nagykövet nagy fantáziát lát a hetvenezer fős belgiumi német
közösséggel való együttműködésben is, melynek egyik vetülete a
turizmus lehet. A német közösség kormányfőjével sikerült nagyon jó
hivatalos és személyes kapcsolatot kialakítani, és várhatóan még
ebben az évben aláírásra kerül a német közösség és a Magyar
Köztársaság kormánya közötti együttműködési megállapodás.
A nagykövet emlékeztet: fontos magyar gazdasági érdek minél több
belga „zöldmezős” beruházást Magyarországra hozni. E témában az ősz
folyamán közös rendezvényt szervezünk a KBC Bankkal és az ITDH-val
közösen. Ahogy Záhonyban több száz munkahelyet teremtettek a belgák,
úgy szeretnénk most újabb térségeket, szakterületeket ajánlani.
Trócsányi az uniós csatlakozás küszöbén különösen fontosnak
tartja, hogy az Országgyűlés erősítse kapcsolatait a belga
parlamentekkel. A belga államszervezeti berendezkedés rendkívül
összetett, Belgiumnak összesen hét parlamentje van. A kétkamarás
szövetségi mellett külön törvényhozása van a három régiónak, a
francia nyelvű közösségnek és a német nyelvű közösségnek is.
Csatlakozási szerződésünket mind a hétnek ratifikálnia kell. Belgium
a működőképesebb és alkotmánnyal is rendelkező Európai Unió híve, de
egyes belga professzorok figyelmeztetnek: az EU felkészületlenül
közeledik a bővítéshez, „mint a Titanic a jéghegy felé”.
Csatlakozásunk szempontjából lényeges, hogy Belgiumban minél
pontosabb kép alakuljon ki hazánkról. Az évente megrendezett magyar
hét intézménye bevált, tavaly Ypresben aratott sikert, idén Liege
vendégei leszünk egy héten keresztül. A magyar hét keretében kerül
sor Liege testvérvárosa, Szeged bemutatkozására. Decemberben Eupen,
a német nyelvi közösség fővárosa következik, melyre Sopront
szeretnénk megnyerni díszvendégnek.
A magyar hetek keretében lehetőség nyílik politikai
találkozásokra, gazdasági kerekasztal-megbeszélésekre, melyeket
minden nap kulturális rendezvény egészít ki. A regionális
tévécsatornákon és a helyi lapokon keresztül sokakat meg tudunk
szólítani. A testvérkapcsolatok fontosak, hiszen Európa szellemi
egysége, az európai identitás leginkább a közvetlen emberi
kapcsolatok által erősíthető meg.
A konferenciatervek között egy audiovizuális tapasztalatcsere
mellett a nemzeti kisebbségek jogállásának témája is szerepel, amely
mint Magyarországon, Belgiumban is mindig aktuális kérdés. Egy ilyen
kerekasztal szintén sokat segíthet a nyitott kérdések tisztázásában
– mondta végezetül Trócsányi László.
Végül egy kis protokolláris érdekesség: a belga királyt, noha
rangjához képest közvetlen természetű, magyarul Őfenségének illik
szólítani. Egyéb megkötés szinte nincs is, Albert csak a tisztes
polgári udvariasságot várja el – és viszonozza. Derűs, jó kedélyű,
sportos. Politikai nyilatkozatot nem tehet, és interjúkat sem ad. Az
udvar biztos benne, „ismerve a magyar kedélyt, konyhát és tájakat”,
hogy a királyi pár jól fogja érezni magát Magyarországon.
Brüsszel, 2002. június
Amerika háborúja
